Sziasztok!<br><font size="4"><br>A javítás tanulságai számotokra:</font><br><br>- a definíciókat érdemes <i>pontosan </i>bemagolni, mert azzal még az ostobák is könnyen sok pontot szereznek.<br>- evoluta/evolvens könnyen összekeverhető!<br>
- mindig a <a href="http://www.math.bme.hu/%7Eszilagyi/gorbeelmelet.pdf">jegyzetben</a> szereplő definíciókat érdemes megtanulni, mert különben könnyen 0 pontos lehet a válasz.<br><u>Tipikus hibák:</u> <br>- evoluta csak bireguláris síkgörbék esetén van értelmezve, míg az evolvenst tetszőleges dimenzióban is tudjuk értelmezni.<br>
- egy kört a térben 3 adat határoz meg: a középpontja, a sugara és hogy <i>melyik síkban fekszik</i>. (ez különösen fontos lesz a felületelméletnél!)<br><br>-<b> Tanuljatok meg deriválni! És a szögfüggvényes azonosságokat is érdemes tudni</b>, mert a 2. zh (felületelmélet) idejét jórészt deriválgatásokkal fogjátok eltölteni,<br>
egy csomóan azért nem tudtátok kihozni a megoldást, mert esetlenül bántatok a szögfüggvényekkel.<br><br>- Egy görbe paraméterezésének két lépése van, meghatározni a c(t) függvényt, majd meghatározni a t\in I paramétertartományt.<br>
Ugyanez fog vonatkozni a felületelméletre is, annyiszor két pontot veszítetek, ahányszor ezt kihagyjátok. (ill. ahányszor ezt jól leírjátok, annyiszor 2 biztos pont...)<br><br>- <i>A tér és a tér egy pontjában vett érintő tér -- </i>nem biztos, hogy analízis 2-ből ki volt hangsúlyozva<i> -- nem ugyanaz a tér</i>, hiába mindkettő R^d, d=2,3, a mostani példákban.<br>
 Tehát: nem lehet a c(t), t\in I görbe egy n(t) vektorát -- ami a tér c(t) pontjában vett érintőtér eleme -- összehasonlítani az origóval ( (0,0,0) ), ami a térben van.<br>A 3. feladatról beszélek, ahol a görbe normálisának origótól vett távolságát kellett kiszámítani. <br>
Itt a főnormális vektor és az origó távolságáról szó sem lehetett, <br>viszont a főnormális vektor a görbe -- c(t) ponton átmenő -- normális egyenesének irányvektora, és így a feladat ezen normális egyenes origótól való távolságának <br>
meghatározása volt... (jó mo., világos gondolatmenettel: Markó Zoli)<br><br>- Sokszor kihoztátok, hogy ||n(t)||=1. Nos ez azért igaz, mert korábban az egész rendszert normáltátok. Ez amolyan 0=0 állítás.<br><br>- Néha <i>kijött nyilvánvalóan rossz eredmény is</i>. Az ilyesmit el lehet kerülni, ha a képletet, amit kihoztok egy görbére, átnézitek, hogy ésszerű-e.<br>
pl. ha a hipociklois &quot;kilóg&quot; a nagy körből, akkor valamit biztosan elszámoltatok.<br><br>Üdv mindenkinek!<br><br>Barna<br>